Foucault ingája

"A föld forog, de az a pont, amelybe a huzal kapaszkodik, a világegyetem egyetlen szilárd pontja." Umberto Eco, A Foucault-inga

Z_1.jpg

Pendulum a Facebookon

Friss topikok

Címkék

1848 (1) 1918 (1) 1946 (1) 1956 (2) 1968 (1) Ady Endre (1) afro-amerikaiak (1) agymosás (1) Ahmet Merabet (1) aláírásgyűjtés (1) alaptörvény (1) alkoholizmus (1) alkotmány (1) Andalúzia (1) Anglia (1) antiszemitizmus (3) apátia (1) Argentína (1) Árpád-ház (1) árvíz (1) aszály (1) autokrácia (1) Azerbajdzsán (1) balliberális (1) baloldal (1) Baltimore (1) Bayer Zsolt (1) bevándorló (1) bevándorlók (6) Budapest (1) bűnözés (2) centralisták (1) Central European University (1) CEU (2) Charlie Hebdo (3) Chicago (1) cigány (1) cigánytelep (1) civil szervezetek (1) civil társadalom (5) civil törvény (1) családon belüli erőszak (1) Dánia (1) DCLeaks (1) Debrecen (1) dehumanizáció (1) demokráca (1) demokrácia (8) diákmozgalmak (1) diktatúra (1) DK (1) drog (1) egyesületek (1) Egyesült Királyság (1) egyetem (1) egyetemisták (1) egyház (4) Együtt (1) elit (1) ellenzék (2) El Salvador (1) emberi jogok (7) emigráció (1) emlékmű (1) Eötvös József (1) esőzés (1) EU (1) Eurázsiai Unió (1) euro2016 (1) Európa (1) feketék (1) fenntartható fejlődés (1) Ferenc pápa (1) Ferguson (1) Fidesz (2) foci (1) forradalom (1) forradalom és szabadságharc (1) Franciaország (1) futball (1) gettó (2) globális felmelegedés (1) globalizáció (1) gondolatrendőrség (1) győzelmi beszéde (1) gyűlöletbűncselekmények (1) hajléktalanság (1) halálbüntetés (1) Hans Küng (1) haza (1) hazafiság (1) házasság (1) Haza és Haladás (1) haza és haladás (1) Hódmezővásárhely (1) holokauszt (2) homoszexualitás (2) Horthy-korszak (3) I. Ferenc (2) I. Géza (1) II. János Pál (1) iliberális (1) illiberális (1) illiberális állam (2) illúziók (1) imázsfilm (1) integráció (1) intelligencia (1) internetadó (1) iskola (1) iskolai szegregáció (1) iszlám (1) Iszlám (5) isztambuli egyezmény (1) Jászi Oszkár (3) jogévdők (1) jóléti razzia (1) Jorge Mario Bergoglio (2) Joseph Ratzinger (1) Józsefváros (1) kábítószer (1) kálizok (1) karikatúra (1) Károlyi Mihály (1) katedrális (1) katolikus (5) Kazakhsztán (1) kereszténység (8) keresztes háborúk (1) Kína (1) kisalkotmány (1) klímaváltozás (1) Koch (1) Kölcsey Ferenc (2) Köln (1) konzervatív (1) kormány (2) környezetvédelem (1) közöny (1) lakásszegénység (1) Libanon (1) liberális (4) liberális demokrácia (2) liberalizmus (9) Litván György (1) Lukács Móric (1) Magyar Hírlap (1) március 15 (1) mecset (1) melegek (2) menekült (1) menekültek (6) menekülttábor (1) merénylet (1) migráció (1) migránsok (1) mocskos háború (1) Mohammed (1) Momentum (2) MSZP (1) műanyag (1) műanyagszennyezés (1) multikulturalizmus (1) muszlimok (4) muzulmán (1) muzulmánok (2) nacionalizmus (1) Nagy-Britannia (1) nagyivók (1) narkógettó (1) nemi erőszak (1) nemzet (1) neoliberalizmus (1) népszavazás (2) NER (1) no-go zónák (1) nők jogai (1) Nolimpia (1) oktatás (1) olimpia (1) Open Society Foundations (1) Orbán Viktor (8) Oroszország (1) országgyűlési választások (1) őszirózsás forradalom (1) pápa (4) Párizs (1) patkányok (1) Petőfi Sándor (2) PISA (1) plakátkampány (1) Polányi Károly (1) Polányi Laura (1) Polányi Mihály (1) polgárjogok (1) politika (1) politikailagkorrekt (1) politikai korrektség (1) polkorrekt (1) populizmus (1) Prohászka Ottokár (1) Putyin (1) rasszizmus (3) reformkor (1) rezsiszilárd (1) Róma (1) roma (1) Romero (1) sajtószabadság (1) sarki jég olvadása (1) Soros György (5) stadion (1) szabadság (2) szabadságjogok (2) Szalay László (1) szárazság (1) szavazás (1) századelő (1) szegregáció (1) szekértábor (1) szekuláris (1) Szent Korona (1) szeretetteljes felzárkóztatás (1) Szijjártó Péter (1) Szíria (1) szólásszabadság (2) Tádzsikisztán (1) tengerszint emelkedése (1) teológia (2) terrorizmus (2) titkosszolgálat (1) Tormay Cécile (2) történelmi alkotmány (1) Trump (1) Tübingen (1) tüntetés (2) Uganda (1) Ukrajna (1) USA (3) Vaclav Havel (1) választás (3) választás 2018 (2) választójog (1) vallásszabadság (1) Videla (1) vihar (1) Wass Albert (1) XVI. Benedek (1) zsidók (2) Címkefelhő

A bárányok hallgatnak

2015.09.03. 19:44 Pendulumblog

3849224685_92a192748a.jpgMiközben az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb emberi jogi válsága bontakozik ki előttünk Magyarországon, a nagy egyházak hallgatnak. Fájdalmas ez a hallgatás.

Vannak bonyolult teológiai problémák, amelyekben keresztények között igen nagy viták voltak/vannak/lehetnek. Például a Fiú természetéről, a Szentlélekről (filioque), a pápa primátusáról. Az is rendben van, hogy a keresztények nem szentek, hanem esendő emberek, akiknek a cselekedetei nincsenek mindig összhangban a hitükkel. Nem mindig teszik, amiről tudják, hogy tenniük kellene. Sokan közülük aggódnak, hogy hová vezet a migrációs hullám, tartanak a világ felbolydulásától. Ez érthető.

De hogy amikor háború, vérontás elől menekülő, földönfutóvá vált, nélkülöző családokat lát valaki az utcán, és nem érzi minden sejtjében, szívében-lelkében, hogy ebben a helyzetben keresztényként mi lenne a kötelessége, hogy nem látja meg Isten képmását azokban a gyermekarcokban, hogy nem asszociál azonnal egy bizonyos Heródes elől Egyiptomba menekülő családra - az soha nem fog a fejembe férni. Jézus ennél közérthetőbben már nem fogalmazhatott volna: “Idegen voltam, és befogadtatok.” Pont. Nem támasztott politikai feltételeket, hogy ha szamaritánus vagy, akkor nem, vagy ha nincs papírod a római hatóságtól, akkor nem, vagy ha csak gazdasági bevándorló vagy, akit nem fognak kinyírni, ha hazatér, akkor nem fogadunk be. 

Amikor egyházi emberek nem átallanak kegyetlenül gyűlölködni a menekültek ellen, vagy akár csak dermesztően részvétlenül vállat vonni, világi jogszabályokra hivatkozva tétlenül állni, miközben emberi tragédiák peregnek a szemük előtt, annál vigasztalanabbul kiábrándító tapasztalást nehezen tudok elképzelni.

nemjogosult.gif

Tudom, hogy sok katolikus nem olyan, mint Pajor András atya, aki undorító gyűlölet-kommentekkel szennyezi a közösségi médiát. Sok keresztény segít, ahogy tud, karitatív szervezetek végzik csendben a dolgukat, a háttérben. Erdő Péter az interjúban megemlíti, mint valami érdemet, hogy "diszkréten". De a jelenlegi helyzetben a csend, a diszkréció nem erény, hanem botrány. Mert az egyházaknak elől kellene járniuk a társadalmi együttérzés és szolidaritás kibontakozásában, az igazság követelésében. Botrány, hogy nem harsogja minden egyes pap és lelkész a saját templomjában azt, hogy keresztény kötelesség a felebarátainkon segíteni! Miért nem tud a magyarországi katolikus egyház feje úgy viselkedni, mint a bécsi bíboros, aki ezreket szállásol el és hangosan kéri a kormányt, hogy segítsen?  

Sokan majd azzal vádolnak, hogy ez egy keresztény- és egyházellenes poszt. Nem is tévedhetnének nagyobbat. A cinikus keresztény-ellenesek azt mondanák, nincs ebben semmi új, a kereszténység története tele van inkvizítorokkal, akik magát Jézust is elégetnék, ha a szemük elé kerülne. Ők nem értik a döbbenetet, amit érzek. A döbbenetet csak az érti és érzi, aki számára nem közömbös a kereszténység és az egyház. Akik, legyenek bár keresztények, zsidók vagy ateisták, átérzik az Újtestamentum szociális tanításának lenyűgőző radikalizmusát, akik tisztelik Magyarország kultúrájának keresztény gyökereit, és azoknak a keresztény gondolkodóknak, művészeknek, állam- és egyházférfiaknak az örökségét, akik hozzájárultak ehhez a kultúrához. 

Úgy tűnik, Magyarországon már ahhoz is bátorság kell, hogy egy püspök komolyan vegye a saját egyházfőjének a felhívását. Még nincs késő komolyan venni!

A bejegyzés trackback címe:

http://pendulum.blog.hu/api/trackback/id/tr907758892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.