2014. okt 19.

Soros György nem rángatja dróton a világot

írta: Pendulumblog
Soros György nem rángatja dróton a világot

soros-koch-thumb2.jpg
A kormánypárti sajtó egyik legkedveltebb közellenesége Soros György, akit előszeretettel mutatnak be egy olyan mumusként, aki tőzsdespekulációból szerzett vagyonával a háttérből irányítja nem csak Amerikát, de az egész világot. Tény, hogy Soros gazdag és befolyásos ember, az általa alapított szervezeteken keresztül számos olyan tevékenységet támogat, amelyektől a liberális demokrácia – vagy ahogy ő nevezi, a nyílt társadalom – fejlődését reméli. Az is tény, hogy az amerikai bel- és külpolitikát gyakran befolyásolják a kulisszák mögött lobbiérdekek. Aki azonban azt állítja, hogy ezek a lobbierők valamiféle egységes monolitot képeznek, ami mögé valamiféle liberális világösszeesküvést vizionál, az nagyot téved. Soros nem az egyedüli, és még csak nem is a leggazdagabb amerikai üzletember, aki pénzét politikai ügyek előmozdítására fordítja. Sőt, a nagyvállalati lobbicsoportok és nagyhatalmú donorok közül a legtöbben egyáltalán nem olyan ügyeket támogatnak, mint amilyeneket Soros.  

Ilyenek például az olajbizniszből meggazdagodott Koch-fivérek, akik kimondottan a konzervatív értékrend megvalósulását támogatják. David és Charles Koch a maguk 17,5 milliárd dolláros vagyonával a Forbes magazin leggazdagabb embereket tartalmazó listáján a a 24. helyen szerepelnek, míg Soros György 14 milliárd dolláros vagyonával a harmincötödik. A Koch-fivérek körülbelül 85 konzervatív agytrösztöt és lobbicsoportot hoztak létre vagy pénzelnek, amelyek az egész világ politikájára befolyást gyakorolnak. Összességében többszörösét költik politikai lobbira az USA-ban, mint Soros, és ők állnak a Tea Party mozgalom mögött is, amely értékválasztásában minden ponton a szöges ellentétét jelenti annak, amit Soros György nyílt társadalomként határoz meg.

Koch vs Soros Lobbying Expenditures-thumb-500x210-2178.bmp

Míg Soros 2009-ben 1 milliárd dollárt ajánlott fel a fenntartható energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások fejlesztésére, a Koch-fivérek az ember által okozott klímaváltozást tagadó lobbicsoportok fő támogatói közé tartoznak, amihez természetesen közvetlen üzleti érdekük fűződik, hiszen az olajból gazdagodtak meg. A Drexel Egyetem átfogó vizsgálatot végzett arról, hogy a klímaváltozás-tagadó mozgalmat milyen pénzforrásokból finanszírozzák, és arra a következtetésre jutottak, hogy a két legnagyobb támogató az ExxonMobile és a Koch Industries.

David Koch alapította az Americans for Prosperity nevű konzervatív lobbiszervezetet, amit a Washington Post “a harmadik legnagyobb amerikai pártként” aposztrofált, utalva egyedülálló politikai befolyására az amerikai közéletben. Szintén ő alapította a FreedomWorks nevű konzervatív lobbicsoportot, amely az előbbivel együtt kulcsszerepet játszott a Tea Party mozgalom létrehozásában, amely a nagyvállalati adóterhek csökkentéséért, a minimumbér növelése ellen, a szociális és egészségügyi ellátórendszer megnyirbálásáért és a környezetvédelmi szabályok ellen lép fel. A Koch-birodalom csak a szövetségi egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését szolgáló Obamacare-t bíráló tévéreklámokra több millió dollárt költött.

A naponta 13 millió dollárt kereső testvérek szinte minden adománya a társadalmi elit uralmának megszilárdítását szolgálja, hogy a leggazdagabbak még gazdagabbá, a legszegényebbek még szegényebbé váljanak. Donációik egyben közvetlen üzleti érdekeiket is szolgálják. Ha ezzel összehasonlítjuk Soros adományozási politikáját, akkor a támogatottak között olyan, többnyire rendkívül rossz érdekérvényesítő képességgel rendelkező, kirekesztett csoportokat találunk, mint az etnikai kisebbségek, a HIV-pozitívok, a drogfogyasztók, a szexmunkások, a melegek, a fogyatékosok. A Soros által támogatott alapítványok, szervezetek a világnézetileg semleges, de gondoskodó állam kialakítását célozzák.

Az amerikai lobbiérdekek külföldön egyáltalán nem mindig a liberális eszmék terjesztését szolgálják. Jól dokumentált, hogy az amerikai keresztény fundamentalisták miként befolyásolják a kisebbségekkel, például az LMBT+ emberekkel kapcsolatos represszív jogalkotást más országokban. Roger Williams filmje, a God Loves Uganda megrázó beszámolót nyújt arról, hogyan vezették be Ugandában amerikai keresztény konzervatív lobbicsoportok befolyására a homoszexualitás elleni törvényt, amely a bűnismétlő elkövetőkre a halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. A fundamentalista misszionáriusok a szeretet nevében érkeznek, de gyűlöletet prédikálnak, a hatásuk alá került afrikaiak a szexuális kisebbségekkel szembeni erőszakos bűncselekményeket követnek el. 

Az USA és az Európai Unió politikájára hatást gyakorló lobbicsoportok közül a Soros által támogatott szervezetek befolyása eltörpül a nagyvallálati lobbicsoportoké mellett. A LobbyFacts online adatbázis szerint például tíz EU-ban dolgozó lobbista közül hatan nagyvállalati lobbiérdekeket képviselnek, és az amerikai nagyvállalatok költik a legtöbb pénzt az európai politika befolyásolására. A 10 legnagyobb nagyvállalati lobbista (Philip Morris, ExxonMobil, Microsoft, Shell, Siemens, GDF SUEZ, GE, Huawei, Bayer, Telekom) összesen 39 millió eurót költ erre a célra. A legnagyobb brüsszeli lobbicégek évente 60 millió eurós forgalmat bonyolítanak le. Számos lobbifolyamat ráadásul átláthatatlan marad, hiszen számos lobbista nem regisztrálja magát, és a nyilvántartott lobbicégek is jóval nagyobb összegeket költenek el, mint amennyit bevallanak. Nem csoda, hogy a környezetvédelmi, emberi jogi vagy éppen közegészségügyi érdekeket gyakran felülírják a nagyvállalati érdekek.

Bár a nemzetközi lobbicsoportok működése mindig is az összeesküvés-hívők egyik fő céltáblája, fontos megjegyezni, hogy a lobbi önmagában nem az ördögtől való. Szakpolitikai döntések meghozatala során a politikusoknak rendkívül sokféle érdeket, szempontot illik figyelembe venniük, ezt a tudást gyakran a lobbisták csatornázzák be a döntéshozásba. A lobbiérdek nem mindig ellentétes a közérdekkel, bár nem is mindig egyezik vele. A politikai döntéshozó felelőssége, hogy a kettő közötti azonosságot vagy különbséget felismerje. Az viszont rendkívül fontos, hogy a lobbizás jól körülhatárolt szabályok szerint, a nyilvánosság számára is átláthatóan működjön. Magyarországon például a kormány az előző ciklusban még a korábbi, egyébként nem jól működő lobbitörvényt is megszüntette, így jelenleg a lobbisták a polgárok számára teljesen átláthatatlanul befolyásolják a kormányzat munkáját. Miközben a kormány a külföldről pénzelt fizetett politikai aktivistákról szónokolva a civil társadalmat támadja, és KEHI vizsgálatot indít egyébként teljesen átláthatóan működő szerveztekkel szemben, saját politikai döntéseit olyan nagyvállalati lobbiérdekek mozgatják, amelyekről még csak nem is tudhatunk. A polgároknak ettől sokkal inkább van félnivalójuk, mint a kormányt kritizáló emberi jogi szervezetektől.     

Szólj hozzá

melegek liberális konzervatív emberi jogok USA Uganda Koch Soros György