Foucault ingája

"A föld forog, de az a pont, amelybe a huzal kapaszkodik, a világegyetem egyetlen szilárd pontja." Umberto Eco, A Foucault-inga

Z_1.jpg

Pendulum a Facebookon

Friss topikok

Címkék

1848 (1) 1918 (1) 1946 (1) 1956 (2) 1968 (1) Ady Endre (1) afro-amerikaiak (1) agy (1) agymosás (1) Ahmet Merabet (1) aláírásgyűjtés (1) alaptörvény (1) alkoholizmus (1) alkotmány (1) Andalúzia (1) Anglia (1) antiszemitizmus (4) apátia (1) Argentína (1) Árpád-ház (1) árvíz (1) aszály (1) autokrácia (2) Azerbajdzsán (1) balliberális (1) baloldal (1) Baltimore (1) Bayer Zsolt (1) bevándorló (1) bevándorlók (7) bolygó (1) Budapest (1) bűnözés (2) centralisták (1) Central European University (1) CEU (2) Charlie Hebdo (3) Chicago (1) cigány (1) cigánytelep (1) civil szervezetek (1) civil társadalom (5) civil törvény (1) családon belüli erőszak (1) Dánia (1) DCLeaks (1) Debrecen (1) dehumanizáció (1) demokráca (1) demokrácia (9) diákmozgalmak (1) diéta (1) diktatúra (1) DK (1) drog (1) egyesületek (1) Egyesült Királyság (1) egyetem (1) egyetemisták (1) egyház (4) Együtt (1) élelem (1) elit (1) ellenzék (2) elme (1) El Salvador (1) emberi jogok (8) emigráció (1) emlékmű (1) Eötvös József (1) esőzés (1) étkezés (1) EU (1) Eurázsiai Unió (1) euro2016 (1) Európa (1) feketék (1) felvilágosodás (2) fenntartható (1) fenntartható fejlődés (1) Ferenc pápa (1) Ferguson (1) Fidesz (2) foci (1) fogyatékkal élők (1) fogyatékos (1) forradalom (1) forradalom és szabadságharc (1) Franciaország (1) futball (1) gettó (2) globális felmelegedés (1) globalizáció (1) gondolatrendőrség (1) gondolkodás (1) groupthink (1) győzelmi beszéde (1) gyűlöletbűncselekmények (1) hajléktalanság (1) haladás (1) halálbüntetés (1) Hans Küng (1) haza (2) hazafiság (1) házasság (1) Haza és Haladás (1) haza és haladás (1) heti válasz (1) Himnusz (1) Hódmezővásárhely (1) holokauszt (2) homoszexualitás (2) Horthy-korszak (3) hús (1) húsipar (1) húsmentes (1) Huszt (1) I. Ferenc (2) I. Géza (1) II. János Pál (1) iliberális (1) illiberális (1) illiberális állam (2) illiberális demokrácia (1) illúziók (1) imázsfilm (1) integráció (1) intelligencia (1) internetadó (1) iskola (1) iskolai szegregáció (1) Iszlám (5) iszlám (1) isztambuli egyezmény (1) Jászi Oszkár (3) jogévdők (1) jóléti razzia (1) Jorge Mario Bergoglio (2) Joseph Ratzinger (1) Józsefváros (1) kábítószer (1) kálizok (1) karikatúra (1) Károlyi Mihály (1) katedrális (1) katolikus (5) Kazakhsztán (1) kereszténység (8) keresztes háborúk (1) Kína (1) kisalkotmány (1) klímaváltozás (1) Koch (1) kognitív tudomány (1) Kölcsey Ferenc (3) Köln (1) konzervatív (1) kormány (2) környezetvédelem (1) közöny (1) kultúrharc (1) lakásszegénység (1) lakóotthon (1) lapbezárás (1) Libanon (1) liberális (4) liberális demokrácia (3) liberalizmus (11) Litván György (1) Lovassy László (1) Lukács Móric (1) Magyar Hírlap (1) március 15 (1) mecset (1) média (1) megértés (1) megismerés (1) melegek (2) menekült (1) menekültek (6) menekülttábor (1) merénylet (1) Metternich (1) migráció (1) migránsok (2) mocskos háború (1) Mohammed (1) Momentum (2) MSZP (1) műanyag (1) műanyagszennyezés (1) multikulturalizmus (1) muszlimok (4) muzulmán (1) muzulmánok (2) nacionalizmus (2) Nagy-Britannia (1) nagyivók (1) narkógettó (1) nemi erőszak (1) nemzet (2) neoliberalizmus (1) népszavazás (2) NER (1) NIMBY (1) no-go zónák (1) nők jogai (1) Nolimpia (1) oktatás (2) olimpia (1) Open Society Foundations (1) Orbán Viktor (9) Oroszország (1) országgyűlési ifjak (1) országgyűlési választások (1) őszirózsás forradalom (1) pápa (4) Parainesis (1) Párizs (1) patkányok (1) patriotizmus (1) Petőfi Sándor (2) PISA (1) plakátkampány (1) Polányi Károly (1) Polányi Laura (1) Polányi Mihály (1) polgárjogok (1) politika (1) politikailagkorrekt (1) politikai korrektség (1) polkorrekt (1) populizmus (3) Prohászka Ottokár (1) pszichiátrai betegek (1) Püspökladány (1) Putyin (2) rasszizmus (3) reformkor (3) rezsiszilárd (1) Róma (1) roma (1) romantika (1) Romero (1) sajtószabadság (2) sarki jég olvadása (1) Soros György (5) stadion (1) szabadság (2) szabadságjogok (3) Szalay László (1) szárazság (1) szavazás (1) századelő (1) szegregáció (1) szekértábor (1) szekuláris (1) Szent Korona (1) szeretetteljes felzárkóztatás (1) Szijjártó Péter (1) Szíria (1) szólásszabadság (2) Szózat (1) Tádzsikisztán (1) Társalkodási Egyesület (1) tej (1) tengerszint emelkedése (1) tények (1) teológia (2) terrorizmus (2) titkosszolgálat (1) tojás (1) Tormay Cécile (2) történelem (1) történelmi alkotmány (1) Trump (2) Tübingen (1) tudás (1) tudatlanság (1) tüntetés (2) Uganda (1) Ukrajna (1) USA (3) Vaclav Havel (1) választás (3) választás 2018 (2) választójog (1) vallásszabadság (1) vega (1) vegán (1) vegetáriánus (1) Videla (1) vihar (1) Vörösmarty Mihály (1) Wass Albert (1) XVI. Benedek (1) zsidók (3) Címkefelhő

5 dolog, amit a sikeresebb országoktól tanulhatunk az oktatásról

2016.12.15. 11:49 Pendulumblog

14497_graffiti.jpg
A PISA tesztek eredményei nem csak Magyarországon, de a rosszul teljesítő országok mindegyikében élénk sajtóvisszhangot váltottak ki és védekezésre késztették az oktatáspolitika irányítóit. De vajon valóban alkalmas-e ez a teszt arra, hogy támpontokat adjon az oktatáspolitika megújításával kapcsolatban? Ha közelebbről megnézzük, hogy vannak-e olyan közös ismérvek, amelyek bizonyos országok oktatási rendszerét eredményesebbé, míg más országok oktatási rendszerét kevésbé eredményessé teszik, akkor számos ilyet találunk.

1. Nem csak az számít, mennyit költünk oktatásra

Többet kellene költeni az oktatásra és kevesebbett stadionépítésre - hallani gyakran az ellenzéki oldalról. Van benne igazság, de a PISA tesztek eredményeinek összehasonlításából az is kiderül, hogy nem feltétlenül azzal lehet lemérni egy ország oktatási rendszerének sikerességét, hogy mennyit költ rá az állam. Természetesen van egy minimális ráfordítás, amelynél kevesebbet költeni nem tanácsos: azok az államok, amelyek 50 ezer dollárnál kevesebbett költenek egy tanulóra egy évben, jóval rosszabbul teljesítenek a PISA teszteken. Azonban az 50 ezer dollárnál többet költő országok között már jelentős aránytalanságok mutatkoznak: Dánia például 50%-al többet költ egy tanulóra, mint Lengyelország, mégis jóval rosszabbul teljesített a teszteken. Tehát kevesebb pénzből is lehet jó oktatási rendszert működtetni, és drágán is lehet kevésbé eredményeset.

20161210_irc412_1.png2. A hátrányos társadalmi helyzet leküzdhető

A rossz eredményeket elérő országok, így például Magyarország gyenge teljesítményének egyik oka az, hogy növekvő szakadék húzódik a hátrányos és a privilegizált társadalmi helyzetű tanulók eredményei között. A jó eredményeket elérő országok, például Észtország sikerének egyik titka az, hogy a szegény, hátrányos helyzetű tanulókból sokkal többet hoznak ki, mint a többi ország. Észtországban például a szegényebb tanulók adják a legjobban teljesítő tanulók felét. Ez azt jelenti, hogy a megfelelően működő oktatási rendszer nem újratermeli, hanem leküzdi a társadalmi egyenlőtlenségeket azáltal, hogy biztosítja az egyenlő esélyeket a tanulók számára. Dr. Pasi Sahlberg finn oktatáspolitikai szakember szerint az egykor világelső Finnország PISA eredményeinek romlása nagyrészt azzal magyarázható, hogy a gazdasági válság következményeként megbomlott ez az esélyegyenlőség, és ismét tágulni kezdett az olló a hátrányos és a kevésbé hátrányos helyzetű tanulók teljesítménye között.

3. A képesség szerinti szelekció késleltetése

Az egyenlőtlenségek leküzdéséhez szükséges, hogy az oktatási rendszerben a képességek szerinti szelekció és elkülönítés minél később történjen meg. A privilegizált és hátrányos helyzetű, a gyengébb és jobb képességű gyermekek számára ugyanazt a magas színvonalú képzést kell biztosítani legalább 16 éves korig, és nem szabad ennél korábban eltéríteni a gyengébb képességű tanulókat a szakiskolák irányába. Ez jelentősen növelni fogja ezeknek a gyermekeknek a későbbi érvényesülési lehetőségeit a munkaerőpiacon. Szintén káros hatással van az, ha ugyanazon iskolán belül elkülönítik egymástól a különböző képességű tanulókat. A sikeres országok oktatási rendszere arra helyezi a hangsúlyt, hogy minden gyermek ugyanazon oktatási élményben részesüljön, képességétől és társadalmi hátterétől függetlenül.

4. A buktatás káros

A PISA teszteken jól teljesítő országok nagyon ritkán alkalmazzák az évismétlést a rosszabb tanulóknál, míg a gyengén teljesítő országok, például Szlovákia vagy Oroszország, igen gyakran. Az évismétlő tanulók sokkal nagyobb eséllyel szakadnak le és ez gyengíti a későbbi érvényesülésük esélyeit a munkaerőpiacon.

5. A tanárok szakemberként kezelése

A tanárok megbecsülése nem csak a béremelésről szól. Észtországban például a tanári fizetések az EU-s átlag alatt maradnak. Portugáliában a gazdasági megszorítások időszakában is sikerült javítani az oktatás minőségét. Érdekes módon azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ok-okozati kapcsolat állna fent az alternatív, az ismeretátadás helyett a készségfejlesztésre fókuszáló interaktív oktatási módszerek és a pozitív PISA eredmények között, hiszen például Észtország iskoláiban javarészt még a hagyományos, tanárcentrikus oktatás zajlik. A PISA teszteredményeket javító országok mindegyikére igaz viszont az, hogy az állam megbecsült szakemberként kezeli a pedagógusokat, akiknek kellő függetlenséget biztosít a szakmai munkájuk elvégzéséhez. Radó Péter elemzése szerint a magyar oktatás zuhanásszerű teljesítményromlása mögött is egyértelműen ez a tényező áll: a tantermekben végzett munka minőségének romlása az iskolák és tanárok szakmai autonómiájának aláásása, rendszerszintű politikai felülírása miatt. Az egyik sereghajtónak számító Argentínában például az elmúl években azért sikerült komoly előrelépést elérni, mert a kormány rendezte a viszonyát a pedagógus szakmával. Talán ez lenne az első lépés Magyarországon is, nem egy újabb átgondolatlan, előkészítetlen reformcsomag. 

A médiában tapasztalható, gyakran igen színvonaltalan PISA-ellenes vagdalkozás mellett van egy jóval magasabb színvonalú szakmai vita is arról, hogy mennyire lehet és kell komolyan venni a teszt eredményeit, és hogy mi következik ebből az egyes országok oktatáspolitikájára nézve. A kritikusok rámutatnak arra, hogy a PISA-teszteken jól teljesítő országok (pl. Szingapúr és Észtország) oktatáspolitikája gyakran köszönőviszonyban sincs egymással, és a demográfiai-kulturális-társadalmi adottságok sokkal többet nyomnak a latban. 2014-ben 120 pedagógus szakember nyílt levelet küldött az OECD-nek, amelyben többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a PISA negatív hatást gyakorol az egyes országok oktatáspolitikájára, hiszen a kvantitatívan mérhető teszteredmények javítására helyezi a hangsúlyt a kevésbé mérhető fizikai, morális és művészeti stb. fejlődéssel szemben. Ezek a kritikák azonban nem teszik zárójelbe a PISA teszteredmények jelentőségét abban, hogy segítenek megítélni, vajon a munkaerőpiacon mennyire tudnak majd érvényesülni egy adott ország tanulói. Az OECD egyébként maga is felismerte a szükségét annak, hogy a PISA tesztek által vizsgált készségek körét kiterjesszék eddig nem mért területekre is. Így például a jövőben az együttműködésen alapuló problémamegoldást és az interkulturális érzékenységet fogják vizsgálni. Ez alkalmat adhat a kreativitás, a vállalkozókedv és az etikai érzék eddig nem vizsgált területeinek felmérésére.

A bejegyzés trackback címe:

https://pendulum.blog.hu/api/trackback/id/tr8412049567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.